Polgármester: Kosárszki József (független)

Képviselő-testület összetétele: 4 képviselő (4 független)

weboldal: http://www.nagyveleg.hu/

 

Lakosság

656 fő

Terület

13,17 km²

 

Leírás – Történelemi ismertető:

Nagyveleg a Vértes és a Bakony között található település. Egyike a legrégibb községeknek, melyhez kapcsolódóan az első írásos emlékek 1230-ból eredeztethetőek. A település elnevezése Velek (Veluk) vezérhez kapcsolódik, aki Árpád vezér legnemesebb vitéze volt. A falu 1230-ban a Csák család birtokaként volt ismert. A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven.

A falu mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, mint a csókakői vár tartozéka. A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint lakatlan volt Kis és Nagy Velegh egyaránt.

1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János főhadiszállítónak adományozta. A török kivonulása után 40 családot hívtak ide, Trencsén megyei tótokat, Vas és Veszprém megyei magyarokat, megígérve számukra a szabad vallásgyakorlatot. A nagyvelegi evengélikus egyház 1746-ban alakult hivatalosan, ekkor épült a templom is. 1859-ben még 584 magyar és 30 tót lakosa volt. A templom alapköve 1784-ben lett lerakva, majd felavatva. 1796-ban az egész falu leégett és egy országos gyűjtésből épült újjá a templom, az iskola, a tanító és lelkészlak.

Nagyveleg aktív szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharc során, mintegy 67 nemzetőrt adott a falu. A Megyei Bizottmány tagja volt Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is.

A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt. A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.

Nagyveleg igazi fejlődése az I. világháború után indult meg. A Grünfeld család cselédlakásokat és templomot építtetett. Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva. A II. világháború idején szétrombolták a működő üzemet, felszerelését széthordták.

Az 1950-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron.

 

Főbb nevezetességek

Nagyvelegen megtaláljuk a Római katolikus templomot, az Evangélikus templomot és a Tájházat is.

 

Helyi fejlesztések, projektek

  • Bölcsőde építés

Kormányzati támogatással a településen új bölcsőde épül. A fejlesztési igények elsősorban a mini bölcsődei és az óvodai csoportok funkcionális szétválasztása, a szükséges infrastruktúra biztosítása és az épületek energetikai korszerűsítése, továbbá a homlokzatok esztétikai megjelenésének helyreállítása, az oktatási, nevelési feltételek magas minőségű biztosítása. Költsége: 56 990 000 Ft.

  • Óvodai játszóudvar fejlesztése

A Magyar Falu Programnak köszönhetően az óvodai játszópark új eszközökkel, játékokkal lesz felszerelve. Költsége: 5 000 000 Ft.

  • Szolgálati lakás felújítása

A Magyar Falu Program keretében az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati lakás külső-belső felújítása történik meg. Költsége: 29 999 995 Ft.

  • Orvosi rendelő felújítása

A Magyar Falu Program keretében az orvosi rendelő infrastruktúrájának fejlesztése valósul meg, mely során többek között az orvosi rendelő épületének szigetelése, tetőfelújítása, az ereszcsatorna felújítása, festési és mázolási munkák történnek meg. A gázfűtés kiváltására villanyfűtés megvalósulásával kerül megoldásra a meglevő napelemek által termelt energia hasznosítása révén. A projekt részét képezi az egészségügyi alapellátás feltételeinek javulását szolgáló eszközök beszerzése is. Költsége: 23 878 912 Ft.

  • Falugondnoki busz beszerzése

A Magyar Falu Program támogatásával az önkormányzat falugondnoki buszt vásárolt.

Költsége: 14 999 189 Ft.

  • Eszközbeszerzés

A Magyar Falu Program keretében az önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő belterületi utak és közterületek kezelését, karbantartását, rendszeres felújítását biztosító fűnyíró traktor és sószóró beszerzése valósult meg.

Költsége: 1 271 899 Ft.

  • Polgármester hivatal energetikai felújítása

A Magyar Falu Program keretében a polgármesteri hivatal energetikai felújítása valósult meg, az átalakítás a meglévő földgázvezeték-hálózaton módosít. Acélcsővel bekötésre került a tervezett kondenzációs fali gázkazán. A meglévő fűtési hálózatot megmaradt, az új gázkazán bekötéseknél kellett elvégezni a szükséges és elégséges mértékű átalakítást.

Költsége: 4 917 992 Ft.

  • Útfelújítás

Kormányzati forrásból az önkormányzat felújította a Perczel Mór utca útburkolatát.

Költsége: 17 000 000 Ft.

  • Külterületi utak fejlesztése

Kormányzati forrásnak köszönhetően az önkormányzat gondoskodott az önkormányzati tulajdonban lévő utak minőségének javításáról. Költsége: 6 000 000 Ft.